Így készüljetek fel a bölcsődére!

Miért is csinálom ezt?

Amikor az első alkalommal hagyjuk a síró gyereket a bölcsődében, mi pedig a hazafelé úton törölgetjük a könnyeinket, akkor elbizonytalanodunk, hogy valóban ez a jó döntés, tényleg nincs más megoldás? A gyerekek azonban megérzik a szülő bizonytalanságát, szorongását és ez az ő hangulatukat is befolyásolja, a beszoktatás tehát így még nehezebb lesz. 

Fontos, hogy előre tudatosítsuk magunkban, hogy nincs más választás, ha dolgoznunk kell és nincs nagymama, a bébiszitter és a home office sem opció. Gondoljuk végig a lehetőségeinket és ha a bölcsi mellett döntünk, akkor tartsunk ki a választásunk mellett.

Koncentráljunk a pozitívumokra

A gyerekek személyiségétől is függ, hogyan illeszkednek majd be a bölcsődébe és hogyan érzik ott magukat. Ezzel kapcsolatban számtalan pro és kontra érvet hallhatunk ismerősöktől, de ha már meghoztuk a döntésünket, érdemes az előnyökre koncentrálni és nem pedig aggódni a várható esetleges negatívumok miatt. Ezzel is jobb hangulatba kerülünk, ami által a gyerkőc is jobb érzésekkel kezd neki a bölcsődei beszoktatásnak. 

Vannak gyerekek, akiknek az étvágya javult, kevésbé lettek válogatósak, könnyebben fogadtak el új ízeket attól, hogy csoportban ettek. Sokan önállóbbá váltak az öltözködésben, vagy több mondókát tanultak, fejlődött a szókincsük és azzal együtt, hogy a 2-3 évesek inkább egymás mellett, mint együtt játszanak, azért barátokra is szert tettek.

Beszéljünk a bölcsődekezdésről!

Ne legyen állandó téma, de ahogyan közeleg a beszoktatás időpontja, sétáljunk el időnként a bölcsőde felé, lessünk be az udvarra, hogy ne legyen teljesen idegen a helyszín. Beszélgessünk a kisgyermeknevelőkről (akikkel már találkozott a családlátogatás alkalmával), meséljünk róla, hogy milyen programok várják majd az új környezetben. 

Szerezzetek be mindent, amire a bölcsődében szükség lehet, a kedvenc mesehős vagy állatmintás ágyneműtől, bölcsis jeltől kezdve a kis hátizsákig!

Bölcsikezdés: csak lazán!

Ha eljön a nagy nap, akkor fontos, hogy ne szorongassuk a kezét, ne köszönjünk el tőle hosszas ölelésekkel, ne forduljunk századszor is vissza integetve. Erre az időpontra már alaposan megérett bennünk az elhatározás, nincs kétségünk afelől, hogy a bölcsődekezdés a legjobb megoldás, legyünk tehát határozottak és lehetőleg lazák. 

Készüljünk fel rá, hogy nagy valószínűséggel lesz egy kis (vagy nagyobb) sírás, de ha mi rendületlenül hisszük, hogy ez a legjobb megoldás mindenkinek, akkor gördülékenyebb lesz az elválás. Amikor elindulunk, adott eseményekhez kössük a visszatérésünk időpontját. A kicsiknek nincs még fejlett időérzéke, de az alapján tájékozódni tud, ha azt mondjuk, hogy ebéd vagy alvás után jövünk érte.

Meddig tart a sírás?

Az elhatározásunk persze megtépázza a mindennapos reggeli sírás. Ha így alakulnak a napjaink, akkor is tartsunk ki, a legtöbb esetben 2-3 hét alatt ez elmúlik. Sőt, az esetek többségében ez inkább tényleg csak a szülőnek szól, és a távozásával hamarosan megszűnik, ahogyan a gyerekek bevonódnak a játékba, vagy vigaszra találnak a kisgyermeknevelő mellett. 

Az átállást segítheti, ha magával viheti a kedvenc kabaláját, alvókáját. Ha úgy látjuk, hogy valakivel szívesen barátkozik, akkor szervezzünk közös játszóterezést, vagy egyéb programokat, így talán a bölcsődébe is szívesebben megy majd, ha ott is barátok közt lehet.

Jól döntöttem?

Ha elhúzódik a beszoktatás időszaka vagy pár hónap elteltével – ez gyakran előfordul és átmeneti időszak csupán - ismét nehezen indulnak a reggelek, elbizonytalanodhatunk a döntésünket illetően. Ilyenkor jó, ha tudjuk, hogy ami igazán lényeges, az a minőségi idő, amit délután gyermekünkkel töltünk. Szánjunk rá egy órát, amikor sem a házimunka, sem pedig az egyéb elvégzendő feladatok nem zavarják a közös programot. Ilyenkor valóban legyünk együtt. Higgyünk azoknak a kutatásoknak, amelyek egyformán azt igazolják, hogy a gyermeknek nem az együtt töltött idő mennyisége, hanem a minősége számít. A fókuszált figyelem az, ami igazán lényeges, így pedig nem kell aggódnunk amiatt, hogy a bölcsőde mellett is elég jó szülők lehetünk.